A hátulsó végtag csontjai. A hátulsó végtagot a gerincoszloppal pontosabban a keresztcsonttal a medenceöv köti össze, mely utóbbinak csontos vázát három csont: a csípő-, a fan- és az ülőcsont adja. A medenceöv a gerincoszloppal merev izület útján szorosabban függ össze, mint az elülső végtag a törzzsel. A szorosabb összeköttetés azért előnyös, mert a hátulsó végtag a törzs alátámasztásán kívül a helyváltoztatásnál a szabad végtag felől kiinduló impulzust, lökést is továbbítja a törzshöz. A szabad végtag csontjai a medenceövhöz csatlakoznak. A medenceöv kétoldali 3-3 csontja egységes medencecsonttá nőtt össze, amely a keresztcsonttal együtt csontos gyűrűt alkot, ami e tájék szilárdságát nagy fokban emeli. A medenceöv három csontja az izületi vápában találkozik egymással, s a kétoldali medencecsont a közép síkban, álizületben illeszkedik össze; az összeköttetés fiatal korban csupán porcos, később azonban csontossá válik.
A csípőcsontnak két része van: szárnya és oszlopa. A szárny széles és a nyílirányú síkban helyeződik, rajta a külső- és belső csípőszöglet található. A kutyán a szárnyak előrefelé kissé összetérnek, úgyhogy a medence bejárata aránylag szűk.
A fancsont a medencecsont alsó részét adja, testét és a két ágat különböztetjük meg.
Az ülőcsont a medencecsont hátulsó részén található; lemezéről és két ágáról szoktunk beszélni. Az ülőcsont lemezének hátulsó-oldalsó részén van az ülőgumó, s a kétoldali ülőgumó között van az ívelt ülővágány.
A medenceüreg fenekén a dugott lyuk, amelyet a fan- és az ülőcsont alkot.
A medence csontjainak az alakja, helyeződése és méretviszonyai a keresztcsonttal és az első farok csigolyákkal együttesen meghatározzák a medenceüreg, a szülőút alakját és terjedelmét s ezzel a szülés menetét is befolyásolják. A kutyán a medenceüreg bejárata szűkebb, mint a kijárata, a medenceüreg feneke pedig lapos, s így szülészeti nézőpontból a kutya medencéje elég előnyösnek mondható.
a csontos medence |
1. a csípőcsont szárnya 2. a csípőcsont oszlopa 3. farvonal 4. medencei terület 5. csípőtaraj 6. nagyobb ülőcsonti bevágás 7. ülőtövis 8. külső csípőszöglet 9. belső csípőszöglet 10. az egyenes combizom eredési helye 11. a fancsontnak az ízületi vápához térő ága 12. a medencei összeköttetést alkotó ága 13. csípőfancsonti kiemelkedés 14. kisebb ülőcsonti bevágás 15. ülőcsonti ív 16. ülőgumó 17. az ülőcsontnak az ízületi vápához térő ága 18. a medencei összeköttetést alkotó ág 19. ízületi vápa 20. dugott vagy borított lyuk |
A hím és a nőnemű kutya medencéje között bizonyos különbség is van, mert a nőstény medencéje általában tágasabb, terjedelmesebb, a medence üregének feneke laposabb. Az ülőgumók távolabb esnek egymástól, így a kijárat is tágasabb. A hímek medencéjén lévő dudorok, tarajok élesek, kiállóak, a nőstényeken ezek inkább lekerekítettek, simábbak.
A hátulsó szabad végtag csontjai a combcsonttal kezdődnek. A combcsont a csontváz legnagyobb csontja, s a test alátámasztásán kívül a test előre vitelében is fontos szerepe van. A comb, amelynek ez a csont az alapját adja, nem különül el a törzstől, abba részben be van épülve. A combcsont jól tagolt csont és rajta három fő rész, a felső- és az alsó végdarab, ill. a test különböztethető meg. Fajták szerint eltérő alkatú és hosszúságú lehet. Ívben görbült csont, amely nagyobb testű kutyákon hosszú és karcsú, kis testűeken rövid és tömzsi. A felső végdarabján a félgömb alakú fejet és a jól kifejezett nyakat látjuk, oldalt pedig a farizmok tapadására szolgáló forgató (dudor) található. Alsó végdarabjának elülső részén a térdkalácscsont siklik fel és alá. A comb alatt a szár található, amelynek csontos vázát két csont, a sípcsont és a szárkapocscsont adja.
|
1. medenceöv 2. csípőizület (gömbizület) 3. ülőgumó 4. combcsont 5. térdízület 6. sípcsont 7. szárkapocs 8. sarokcsont, a lábszárcsontokkal alkotja az ugróízületet. Rajta tapad az Achilles-ín 9. lábközép 10. ujjperccsontok |
A kettő közül a sípcsont a fejlettebb, erősebb csont, ez viseli a súlyt. Hosszú, “S”-alakban görbült csöves csont, amelyen három fő rész jól elkülöníthető. Felső harmadának elülső részén az éles sípcsonti taraj vonul végig, s valamivel gyengébb taraj oldalt is található rajta.
A szárkapocs a sípcsont mellett oldalt helyeződik, gyengén fejlett, de ugyanolyan hosszú, mint a sípcsont.
A láb a hátulsó végtagon az elülső végtagéhoz hasonlóan épült fel, részei: a lábtő, a lábközép és az ujjak.
A hátulsó lábtő vagy csánk, az elülsőhöz hasonlóan sorokban elhelyezkedő apró csontokból épül fel, de itt a csontok három sorban helyeződnek el, s számuk: 7.
A felső csontsort alkotó két nagyobb és jellemző alakú csontot név szerint is érdemes megjegyezni: csigacsont és sarokcsont. A középső sorban csak egy, az alsó sorban pedig négy csont található.
A hátulsó lábközép csontos váza szintén öt sugarú. A kutya lábközép csontjai ferdén előre és lefelé irányulnak, erősebbek és hosszabbak, mint az elülső végtag hasonló csontjai. E csontok előrefelé boltozatosan helyeződnek. Az első lábközép csont csökevényes és rajta két ujjperc található. A harmadik és negyedik lábközép csont erősebb és hosszabb, mint a többi.
Az ujjperccsontok a kutyán az elülső ujjakéhoz hasonlóak, de az első ujj legtöbbször hiányzik (fajtajelleg!), bár egyes fajtákon az első ujj kettőzött is lehet.
A fej csontjai.
A fej csontjai együtt a koponyát alkotják, amely a koponyaüreget, valamint az orr- és a szájüreget foglalja be. A koponyaüregben helyeződő agyvelőt körülvevő csontokat az agykoponya csontjainak, míg a lélegző- és az emésztőcső kezdeti részét magába foglaló csontokat az arckoponya csontjainak nevezzük. A fej ezeken kívül még bonyolult szerkezetű érzékszerveket is magába foglal. A fej csontjai varratok útján függenek össze egymással, kivéve az állkapcsot és a nyelvcsontot. A fej csontjai lapos csontok, amelyeknek két lemeze között nyálkahártyával bélelt, levegővel telt öblöket találunk, amelyek az orrüreg közvetítésével, a külvilággal közlekednek. Ezek az üregek részben a fej súlyát csökkentik, részben előmelegítik a levegőt. A fejen található érzékszervek általában csontos tokba vannak foglalva, így a hallás és egyensúlyozás szerve a fültokban, a látás szerve a szemgödörben, a szaglásé pedig az orrüregben van. kutyán - az emberhez viszonyítva - az arckoponya jóval fejlettebb, mint az agykoponya; az arckoponya és az agykoponya aránya a kutyán 1:1, az emberen pedig 1:3. Néhány rövidfejű kutyafajtán azonban az agykoponya nagyobb, mint az arckoponya. A koponya két részének egymáshoz viszonyított helyzete is lényegesen eltér az emberétől, ugyanis az emberen az agykoponya az arckoponya fölött, a kutyán viszont a mögött helyeződik.
Az agykoponya csontos vázát 4 páratlan csont, a nyakszirtcsont, az ékcsont, a rostacsont és a fal közötti csont, továbbá 3 páros csont, a fal-, a homlok- és a halántékcsont alkotja. A koponyaüreg alapját a nyakszirtcsont egy része és az ékcsont adja, hátulsó falát a nyakszirtcsont képezi, elülső falát a rostacsont, tetejét a falcsont, a homlokcsont és a fal közötti csont, végül oldalfalát a halántékcsont adja.
1. nyakszirtcsont 2. öreglyuk 3. a nyakszirtcsont bütyke 4. bütyökárok 5. a nyelv alatti ideg csatornája 6. torkolati nyúlvány 7. ékcsont 8. ékcsont teste 9. tojásdadlyuk 10. a belső fejartéria nyílása 11. nagy szárnylyuk 12. elülső szárnylyuk 13. szemgödri hasadék 14. látólyuk 15. a homlokcsont szemgödri része 16. a homlokcsont járomnyúlványa 17. sziklacsont 18. csecsrésze 19. a halántékcsont járomnyúlványa 20. Glaser-féle rés 21. garatgumó 22. a belső fejartéria csatornájának aboralis nyílása 23. külső hallójárat 24. ízületi nyúlvány 25. ízületi árok 26. a halántékjárat kimeneti nyílása 27. csecslyuk 28. állcsont 29. nagy szájpadlási lyuk 30.szájpadlási barázda 31. az állcsont szájpadlási nyúlványa 32. az állcsont röpnyúlványa
|
33. szájpadlási hasadék 34. állközötti csont 35. járomcsont 36. a járomcsont halántéki nyúlványa 37. a szájpadláscsont 38. a szájpadláscsont függélyes része 39. a szájpadlási varrat 40. röpcsont 41. ekecsont |
Az arckoponyának 2 páratlan csontja, a nyelvcsont és az ekecsont, valamint 9 páros csontja van, ez utóbbiak: az áll-, áll közötti-, orr-, könny-, járom-, szájpadlás-, röpcsont, az állkapocscsont és az orrkagyló.
Az arckoponya csontjai a zsigeri cső kezdeti szakaszát, az emésztő- és lélegző készülék kezdeti részét, az orr-, a száj- és a garatüreget foglalják magukba. Az orrüreg körül szinte teljes a csontos tok, a szájüreg körül azonban nem. Az arckoponya alkotásában még két koponyacsont is részt vesz: a homlokcsont és a rostacsont.
1 nyakszirtcsont 2 felső tarkóvonal 3 a nyakszirtcsont bütyke 4 torkolati nyúlvány 5 bütyökárok 6 falcsont-nyakszirtcsonti varrat 7 ékcsont 8 az ékcsont szemgödri szárnya 9 az ékcsont halántéki szárnya 10 látólyuk 11 szemgödri hasadék 12 kereklyuk és elülső szárnylyuk 13 nagy szárnylyuk 14 falközötti csont 15 falcsont 16 a falcsont legdomborúbb része 17 külső nyílirányú taraj 18 falcsont-homlokcsonti varrat 19 falcsont-halántékcsonti varrat 20 homlokcsont 21 a homlokcsont halántékárki része 22 a homlokcsont ívelt taraja 23 a homlokcsont járomnyúlványa 24 szemgödri szél 25 rostalyukak 26 a homlokcsont ékcsonti nyúlványa 27 a halántékcsont pikkelye 28 a halántékjárat bemeneti nyílása |
29 a halántékcsont járomnyúlványa 30 ízületi nyúlvány 31 a halántékjárat kimeneti nyílása 32 dobhólyag 33 a külső hallójárat nyílása 34 csecslyuk 35 állcsont 36 szemgödör alatti lyuk 37 foglécek 38 őrlőfogak 39 szemfog vagy ebfog, agyarfog 39/a metszőfogak 40 az állcsont homloknyúlványa 41 tuber maxillare 42 fogmedri nyúlvány 43 az állcsont röpnyúlványa 44 hátulsó szájpadlási lyuk 45 ékszájpadlási lyuk 46 állközötti csont 47 az állközötti csont teste 48 az állközötti csont orri nyúlványa 49 orrcsont 50 járomcsont 51 könnycsont 52 könnytölcsér 53 a szájpadláscsont függélyes része 54 röpcsont |
A kutya fogazata
A fogak a rágás fontos passzív szervei és azokat a rágóizmok, mint a rágás aktív szervei mozgatják egységesen az állkapocs elmozdításával. A fogak az állcsont és az (áll közötti csont / felső fogsor), továbbá az (állkapocs / alsó fogsor) fogmedreibe csapszerűen beékelődve helyeződnek el. A szervezet legkeményebb részei.
A fog részei: a fog koronája, amely a fogmederből kiáll. A fognak a fogmederben helyeződő része a fog gyökere; vannak egy- és többgyökerű fogak. A korona és a gyökér határán - főleg tejmetszőfogakon - a nyak különül el. A fog koronáján van a fog rágóalapja, a gyökéren pedig a gyökér hegye, s ezen, lyuk van, amely a gyökércsatornán át a fog belsejébe vezet. A fog koronáján ajaki, ill. pofa felé tekintő külső felületet, a nyelv felé tekintő belső felületet és végül az egymás felé néző, érintkező felületet különböztetünk meg.
A fog gyökerét a fogmeder csonthártyája foglalja be, amely a fogat rögzíti.
A fog háromféle állományból épül fel:
1. a zománcállomány, amely a fog legkeményebb része, kékesfehéren fénylik és a fog koronáját borítja;
2. a dentin állomány, amely a fog állományának legnagyobb részét adja, sárgásfehéren fénylik, a zománc alatt található. Belsejében üreg van, amely a fogbelet (pulpa) foglalja magába.
3. A cementállomány, amely sárgásbarna színű s a fog gyökerét vonja be. A fog három állománya közül csak ebben vannak vérerek.
A fogak fejlődésüket tekintve három félék:
1. tejfogak, amelyek bizonyos idő múlva kiváltódnak;
2. maradó fogak, amelyeket nem előz meg tejfog;
3. pótlófogak, amelyek a tejfogak helyén nőnek.
A fogak megjelenéséből, ill. váltódásukból fontos következtetést lehet levonni a kutya életkorára vonatkozóan. A fogak alakjuk és helyeződésük szerint lehetnek: metszőfogak, szemfogak (eb- vagy agyarfogak) és zápfogak. Az egyes fogtípusoknak más és más feladatuk van, így a metszőfogak a táplálék megragadására leharapására szolgálnak; a szemfogak szerepe a táplálék széttépése, ill. a kutya védekező-támadó fegyvere; a zápfogak a táplálék felaprítására, széttépésére, darabolására szolgálnak, - ugyanis a kutya olyan értelemben, mint az ember, nem rág!
A kutya metszőfogai az áll közötti csont testében (felül) és az állkapocs elülső részében (alul) helyeződnek. Kissé görbült, egy-gyökerű fogak.
A szemfognak nincs rágófelülete, csak hegye, koronája kúpalakú, gyökere különösen a felső fogsorban igen hosszú.
A kutya zápfogai éles tarajúak, oldalt összenyomottak, ékszerűek; három hegyük van, a középső a legmagasabb. A fogsorban az elől helyeződő zápfogakat tejfogak előzik meg, ezeket elő zápfogaknak nevezzük, mögöttük a maradó- vagy tulajdonképpeni zápfogak találhatók.
A kutya fogak nélkül születik ugyan, de tejfogai gyorsan kibújnak. Ezek kisebbek és fehérebbek, mint az állandó fogak.
A fogak kihasadásából, váltódásából, növéséből és kopásából, egyszóval a fogazat mindenkori állapotából az állat korára lehet következtetni, ugyanis a kihasadás, a váltódás és a fog alaki változásai meghatározott időben mennek végbe.
A kifejlett kutya fogképlete a következő:
|
Maradó zápfog (molaris) |
Előzápfog (prémolaris) |
Szemfog (caninus) |
Metszőfog (incisivus) |
Metszőfog (incisivus) |
Szemfog (caninus) |
Előzápfog (prémolaris) |
Maradó zápfog (molaris) |
felső fogsor |
2 |
4 |
1 |
3 |
3 |
1 |
4 |
2 |
alsó fogsor |
2 |
4 |
1 |
3 |
3 |
1 |
4 |
2 |
A kutyának tehát összesen 42 foga van (a tejfogak száma 28). |
A kutya fogazata
A kutya mozgása.
A kutya súlypontja a lapocka mögött van. Mozgáskor a súlypont áthelyeződik. A mozgást figyelve megállapíthatjuk, hogy az egyik oldal elülső és hátulsó végtagjai váltakozva közelednek, míg a második oldal végtagjai távolodnak egymástól. A végtagok mozgása az alábbiakból tevődik össze:
1. az állat felemeli végtagját a földről, amikor is egyes izületek behajlanak,
2. előre viszi a behajlított végtagot,
3. a földre helyezi a végtagot, megtámasztja és áthelyezi súlyát rá.
Az elülső végtag mozgásánál mindenek előtt a lapocka emelkedik fel s alsó vége, ill. a vállizület előre lendül. A feszítő izmok segítségével a végtag kiegyenesedik, és a földre ereszkedik.
A hátulsó végtagon először behajlik a csípőizület, miközben a comb kissé kifelé fordul. Ezt követően behajlanak a többi izületek is, majd következik a kiegyenesedés és a földre támaszkodás. Az általános elv minden járási módnál ugyanaz, minden végtag két szakaszt hajt végre: a talajra lépést és az áthelyezést. A mozgás gyorsasága növekszik, ha a combcsont és a karcsont hosszú és a szögek élessége a csípőizületben, ill. a vállizületben nagy. Ekkor a végtag előbbre kerülhet, az említett szögek kiegyenesítése nagyobb lesz, s ennek eredményeként a mozgás tért ölelőbb lesz.
Állás. Az állat állása bonyolult izomfolyamat eredménye, amelyben a test sok izma vesz részt. Az állásnál a könnyen behajló végtagokat mozdulatlan támasszá kell átváltoztatni. A kutyák számára az állás elég nagy izommunkával jár. Ezért ezek az állatok, ha pihenésre van szükségük: lefekszenek.
Fekvés. Az állat oldalra fekvése kevés izomerő kifejtéssel jár, ezért pihenéskor a kutya nagyrészt így fekszik. A hason fekvés jelentős izommunkát igényel és fárasztja az állatot.
Ülés. A kutya ülése izommunka kifejtéssel jár és meglehetősen fárasztja az állatot. Ülésnél a kutya hátulsó végtagjai ugyanolyan helyzetben vannak, mint hason fekvésnél (az idomításnál szükséges az ültetve helyben maradás), vagy mint az oldalfekvésnél (elernyeszti farát). A hátulsó végtagok előbb említett helyzete nagyobb izommunkával jár, mint az utóbbi. Az elülső végtagok ülésnél támaszul szolgálnak a törzs elülső része számára, akárcsak álláskor.
A köztakaró.
A köztakaró vagy bőr az állati test külső burka, amely az állatot a külvilág behatásaival szemben megvédi. Ezen kívül természetesen más szerepe is van a bőrnek, így: részt vesz a hőszabályozásban, a gázcsere lebonyolításában, mint kiválasztó szerv is szerepel, s végül benne találhatók a tapintás szervének végkészülékei.
A bőr 3 rétegből áll, ezek: a hámréteg, az irha és a bőr alatti kötőszövet.
A hámréteg az, amely megvédi az alatta lévő rétegeket, ugyanis legfelül lévő sejtjei elszarusodnak; ha e sejtek teljesen kiszáradtak, akkor, mint korpa ellökődnek.
Az irha erős kötőszövetből áll, amelyben erek és idegek vannak, de rugalmas elemeket és izomrostokat is foglal magában. Igen erős és egyes testrészeken változó vastagságú, a háton, pl. vastagabb, mint a hason.
A bőr alatti kötőszövet puhaságot és elmozdíthatóságot kölcsönöz a bőrnek, ezért ráncolható a bőr; e rétegben zsír rakódhat le, s ez, mint tudjuk rossz hővezető.
A bőrben található faggyúmirigyek váladéka a szőrök és a bőr felületének bezsírozására szolgál, az átnedvesedés ellen véd. A kutyának a bőrében nagyon kis számban izzadtságmirigyek is találhatók, ezért a kutya nagy hőségben a nyelve felületén párologtat.
A kutya bőrét szőr fedi. A szőrök módosult hámképletek.
|
|
|
1. a fedőszőrök, amelyek a test felületén mindenütt megtalálhatók, egyes helyeken szőrfogókat, ill. tarajokat alkotnak; 2. a tapintószőrök, az ajkak, az orr és a szem tájékán; 3. a pillaszőrök, a szemhéjak külső peremén találhatók.
Módosult bőrképletek: a kutya karmai, talp- és ujjpárnái. A kutya végtagjainak megterhelésekor ez utóbbiakra ránehezedik s ezek a rázkódtatást hivatottak csökkenteni. |
|